Utazásunk nem lenne teljes a sivatagi várak, kastélyok megismerése nélkül. Ammantól keletre a szaúdi határig terjedő félsivatagos, kő-és homoksivatagos területen a 7-8. században építették a legtöbb itt található kastélyt, erődöt.
 

Ammantól mintegy 60 kilométerre a sivatagi tájban egyszer csak feltűnik előttünk Qasr as-Harranah hatalmas, négyszögletű épülettömbje. Az összes sivatagi kastély közül ez maradt fenn a legjobb állapotban, emellett ez a leghatásosabb megjelenésű is. Funkciója egyben volt erődítmény, egyben karavánszeráj is a tevekaravánok útján.
 

A Qusair Amra épületegyüttesét az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította. Remek állapotban maradt meg az épület nagy része, ugyanakkor egy korszak és építészeti cél megtestesítője, a sivatagi kastélyok legjelentősebbje. Vadász- és fürdőkastélyként funkcionált, üdülésre is alkalmas épületegyüttes volt.
 

Al-Azraq a sivatagi karavánutak egyik fontos állomása, vízvételi és pihenőhelye volt a bazaltköves sivatagban. Fekete bazaltból építettek itt erődöt, mely 1917-ben az arab felkelés idején Arábiai Lawrence főhadiszállásául szolgált a törökök elleni harcban.
Ez az oázis a félsivatagos tájban már a kőkorszakban nagy jelentőséggel bírt a vadászatok során. Az oázis tó-és mocsárvidékének közepén emelkedik a fekete bazaltból épített Qasr al-Azraq erőd.
A közelben található a Mahmijjat ash-Shawmari természetvédelmi terület, vadrezervátum, ahol a közel-keleti védett állatok élnek.

Qasr al-Hallabat Az összes sivatagi kastély közül ez a legromosabb állapotú és egyben a legősibb, de az ásatásoknak köszönhetően rengeteg ismeretanyagot szolgáltatott a korabeli omajjad sivatagi birtokokról, funkciójukról, életükről, működésükről. Területén sok kisebb épület romja is látható itt, amelyek munkások vagy parasztok egykori házai lehettek.